Mamma Mia!: Az ABBÁ-tól a West Endig
Hogyan vált a Mamma Mia!-val való első törökországi találkozás tartós kötődéssé a zenéhez, a szereplőkhöz és a világ egyik legismertebb musicaljének történetéhez.
Sok évvel ezelőtt fedeztem fel először a Mamma Mia!-t, amikor láttam egy turnéprodukciót. Még ma is emlékszem az előadás energiájára, és mindenekelőtt a zenére. Az ABBA dalai már akkor is annyira ismerősek voltak számomra, hogy azonnal közel éreztem magamhoz a musicalt.
Akkoriban elsősorban a zene, a humor, a színes hangulat és az a tiszta öröm ragadott magával, ahogy ezek a híres dalok életre keltek a színpadon. Az évek múlásával azonban másként kezdtem tekinteni a Mamma Mia!-ra.
Ami egykor egyszerűen egy nagyszerűen szórakoztató ABBA-musicalnek tűnt, ma már sokkal személyesebb számomra: történet az anyaságról, a felnőtté válásról, a barátságról, a szerelemről, a függetlenségről és az életben meghozott nehéz döntésekről.
Az első Mamma Mia! élményem
Először Törökországban láttam a Mamma Mia!-t, egy turnéprodukcióban. Ma már nem emlékszem az előadás minden részletére, de arra az érzésre igen, amit bennem hagyott.
Ez az egyik dolog, amit annyira szeretek a musicalszínházban. Évekkel később talán nem emlékszünk minden jelmezre, minden mondatra vagy minden rendezői megoldásra. Ami megmarad, az egy érzés, egy dal, egy pillanat, vagy az az izgalom, amikor a nézőtéren ülve figyeljük, ahogy előttünk kibontakozik egy történet.
Számomra a Mamma Mia! ilyen emlékké vált.
Most pedig egy újabb fejezetet várok: hogy végre láthassam a West End-produkciót a lányommal, aki imádja az ABBÁ-t.
A dalok mögött rejlő történet
A Mamma Mia! egyik legérdekesebb sajátossága, hogy nem a hagyományos módon született. Nem egy új történethez komponáltak eredeti zenét, hanem a musicalt az ABBA már létező dalkatalógusa köré építették.
Az ötletet Judy Craymer dolgozta ki, a szövegkönyvet Catherine Johnson írta, az eredeti színpadi produkciót pedig Phyllida Lloyd rendezte.
Az eredmény egy történet, amely a jól ismert daloknak teljesen új érzelmi jelentést ad.
A „The Winner Takes It All” talán a legjobb példa erre. ABBA-dalként önmagában is hatalmas érzelmi ereje van. A Mamma Mia!-ban azonban Donna személyes történetének és Sammel való bonyolult kapcsolatának részévé válik.
És ott van a „Dancing Queen” is – egy dal, amelyet hallva szinte lehetetlen nem táncra perdülni.
Éppen a nosztalgia és a történetmesélés ilyen összekapcsolása adja a musical varázsának jelentős részét.
ABBA és egy különös egybeesés
Az ABBA és a Mamma Mia! történetében van egy csodálatos egybeesés is.
Az ABBA 1974. április 6-án Brightonban a „Waterloo” című dallal megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált.
Pontosan 25 évvel később, 1999. április 6-án mutatták be a Mamma Mia!-t a londoni West Enden.
Szeretem ezt a kapcsolatot az együttes és a musical között, amely később olyan generációkkal is megismertette az ABBA zenéjét, akik az együttest annak eredeti korszakában még nem élhették át.
Maga az ABBA név a négy tag keresztnevének kezdőbetűiből áll össze: Agnetha, Björn, Benny és Anni-Frid.
A színpadtól a filmvászonig
Sok millió emberhez hasonlóan én is ismerem a Mamma Mia!-t a filmekből.
A 2008-as film rendkívüli szereplőgárdát vonultatott fel, többek között Meryl Streepet, Amanda Seyfriedet, Pierce Brosnant, Colin Firtht, Stellan Skarsgårdot és Julie Walterst. A történetet és az ABBA zenéjét hatalmas nemzetközi közönséghez juttatta el.
2018-ban érkezett a Mamma Mia! Here We Go Again, amely Sophie jelene és Donna fiatalabb évei között váltogat. A fiatal Donnát Lily James alakítja, a szereplőgárdához pedig Cher is csatlakozott.
A filmek népszerűsége ellenére továbbra is különleges helyet foglal el nálam a musical színpadi változata.
A musicalszínház olyasmit kínál, amit a mozi nem tud teljesen visszaadni: azt a közös élményt, amikor a közönség együtt hallgat egy dalt, együtt nevet és valós időben reagál az előadókra.
Éppen ezért vagyok különösen kíváncsi a West End-produkcióra.
Végre a West End
A Mamma Mia! 1999. április 6-án mutatkozott be a londoni West Enden, 2004-ben a Prince of Wales Theatre-be költözött, 2012 óta pedig a Novello Theatre-ben játsszák. 2024-ben a produkció fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte.
Ez a rendkívüli hosszú színpadi jelenlét sokat elárul arról a különleges kapcsolatról, amelyet a közönség kialakított ezzel a musicallel.
A West End-produkciót még nem láttam, de mindenképpen tervezem. Mivel sok évvel ezelőtt Törökországban találkoztam először a Mamma Mia!-val, a londoni előadás megtekintése a musicalhez fűződő saját történetem természetes folytatásának tűnik.
Különösen kíváncsi vagyok arra, milyen érzés lesz abban a városban látni a musicalt, ahol a West End-i története elkezdődött, és újra élőben hallani ezeket a dalokat.
Talán ezúttal egészen más dolgokat veszek majd észre.
Tudom, hogy továbbra is élvezni fogom a humort és az energiát. De úgy érzem, ezúttal sokkal jobban figyelek majd Donnára és Sophie-ra, valamint arra az érzelmi történetre, amely a csillogás, a tánc és az esküvői előkészületek mögött húzódik meg.
És talán éppen ez a Mamma Mia! egyik legnagyobb ereje: életünk különböző szakaszaiban visszatérhetünk hozzá, és új dolgokat fedezhetünk fel egy olyan történetben, amelyről azt hittük, már jól ismerjük.
Kíváncsian várom, mit fog jelenteni számomra a Mamma Mia!, amikor végre megnézem a londoni West Enden.
A Mamma Mia! jelenleg a londoni West Enden, a Novello Theatre-ben látható.
Fotógaléria
